Mivel is kezdhetném az idei első posztomat.
Mint azt már sokan tudjátok, a 3 évig nagy gonddal karbantartott Aprilia 250 Leonardom 12 éves korában tragikus körülmények közt megadta magát. Azóta sem lett szétszedve, így nem tudom mi baja lehet.
Mivel a túrázósdihoz pakolás és súlyelosztás tekintetében ideális, továbbra is robogópárti vagyok. Nos, egy 459 ccm Piaggio blokkos Scarabeo 500 szkarabeusz lett a végzet bogara a fülemben. Szerelem volt első gázrántásra. A hajdúhadházi eladónak nem nagyon kellett agyondícsérnie a lovát. Túl sok személyre szabást nem is igényelt a későbbiekben sem a járgány. Leszámítva, hogy a rendszámtáblát 3 db.winchesterböl kioperált neodîmium mágnessel tettem leszerelhetövé. Kymco Pista a sárvédőt hajlította meg nekem, Guzziék adták a kis plexit és Győző kollégám is jelentős segítséget nyújtott. Ja, és Utas-Ancsa hurcolt a motoreladókhoz keresztül kasul az országban. Mindnyájuknak nagyon köszönök mindent!!!
Mivel ez egy európai utakról szóló blog, kénytelen voltam kiugrani welnesselni egyet Szlovéniába, hogy jogosan írhassak bejegyzést és autentikus referenciát adhassak az újdonsült gépezetről.
Miután új első és hátsó gumit, valamint 3 pár Brembo fékbetétet, no meg akksit kapott a vas, már van némi tapasztalatom. Nézzük szép sorjában.
A centirozott kerekek ellenére alacsony sebességnél mintha tojás lenne az első kerékben, de lehet a plexitől is. A lengéscsillapítók végre teszik a dolgukat, a motor szépen duruzsol 120-nál is hajlandó gyorsulni és valami pofátlanul alacsony fogyasztásokat produkál az injektor. Most pályán, megpakolva, dobozzal, 100 és 140 közti sebességeknél 204 km alatt 7.7 litert evett csak meg. Ez kb. ⅔ a karburátoros robogókhoz képest. Sőt! A számítógép még arra is figyel, hogy párszáz méter megtétele után kikapcsolja az irányjelzőt. Ezt egy hosszabb kamionsor előzésekor vettem észre.
2013. május 25., szombat
2012. június 4., hétfő
Teljes nyomvonal
Ötödik napi nyomvonal
2012. június 3., vasárnap
Negyedik napi nyomvonal
Negyedik nap
Végre számítógépről írhatok! Ma a kempingből indulván eléggé lassúra sikeredett az átlag. Sajnálatos módon egy lezárt útra is feltévedtünk és emiatt kimaradt (ki tudja hanyadszor) a Mangart :-( Sikerült egy másik egysávos kietlen hegyi úton átjutnunk Szlovéniába. Ködön, sűrű sötét erdőn, vadregényes tájon vezetett az út. Egy régi ismerős kempingben kötöttünk ki, ahol cevapcici, saláta, sült csirkehús stb. volt a vacsoránk. Imádom vili kempingjét! Még wifi is van, de sajnos a telefonról nem tudok FTP-zni. Marad az otthoni feltöltés... Holnap indulunk haza. Azt hiszem ez a túra is baromi jól sikerült :-)
2012. június 2., szombat
Harmadik napi nyomvonal
3. napunk
Este a 2. kempingnél lévő hangulatos kis falucskában épp valami zenés fesztivál volt. Sétáltunk egy kisebb kört. Reggel egy órányi utat követően végképp szétrázódott a gps-em töltőaljzata. Egy órányi munkával a csapat átszerelte a mocimra Andris barátom kütyüjét. A Garda tónál már dög meleg volt és baromi dugó... Tremosine útja most is szép volt. Aztán átvergődtünk a ki tudja hanyadik hegyi utunkon és sikeresen megérkeztünk a Madonna della Coronia kegyhelyhez. A csúszások miatt egy közelebbi kempingben szálltunk meg. Remélem működik mindkét nyomkövető. Bízom benne, hogy holnap is szép időnk lesz.
2012. június 1., péntek
Második napi nyomvonal
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


